Adóellenőrzés – hiányosság – jogorvoslat – egyéb lehetőségek

Sokak számára nem probléma az adóellenőrzés, viszont talán többen vannak azok, akik félnek, kifejezetten rettegnek tőle.
Milyen lehetőségeink akadnak, ha az adóellenőrzés hiányosságot talált, kvázi „megtörtént a baj”?

Bár nem tartozik a kifejezett jogorvoslati eszközök közé, de a legismertebb megoldás az észrevételezés intézménye. A megoldás nem véletlen népszerű: a jegyzőkönyv átvételétől 15 napon belül lehetőség van a benyújtásra, ingyenes, nincs tartalmi megkötés, az adózó szabadon leírhatja észrevételeit, esetleges sérelmeit.
Amennyiben az adóhatóság az észrevételt elfogadja, módosul a jegyzőkönyv, és az alapján elkészíti az elsőfokú határozatot. Egyéb esetben a revizorok által összeállított jegyzőkönyv alapján állapítják meg az adózó ügyfél fizetési kötelezettségét. Ha az észrevétel új tényt tartalmaz, akkor az adóhatóság 15 napig folytathatja az ellenőrzést, aminek lezárását egy ún. kiegészítő jegyzőkönyv összeállítása követi.

Az adókötelezettség megállapítása határozat útján történik, ennek kézbesítésétől 30 napon belül az ügyfél eldöntheti, hogy akar-e fellebbezéssel élni. Ebben az adózó saját szavaival leírhatja, hogy mivel nem ért egyet, esetleg milyen adatok, tények léteznek, amiket a hatóság nem vett figyelembe, nem értékelt. A fellebbezés beadható postai úton, vagy ügyfélszolgálaton keresztül, a beadás módjától függetlenül illetékkötelezettséggel bír, aminek mértéke igazodik a vitatott összeghez, ennek ellenértékét a beadáskor át kell utalni az adóhatóság számlájára. Az adóhatóság megvizsgálja a fellebbezést, és amennyiben egyetért a panasszal, módosítja saját határozatát. Ha az első fokon eljáró adóhatóság álláspontja eltér a panaszt tevőétől, akkor sor kerül a másodfokú adóhatóság által végrehajtott, teljes körű ellenőrzésre. Az utóbb említett hatóság döntése alapvetően négy féle lehet: megsemmisítő, megváltoztató, új eljárás lefolytatását elrendelő vagy helybenhagyó.
Természetesen az ügyfél szemszögéből tekintve legkedvezőbb a megsemmisítő döntés, ennek eredményeképpen az ügy lezártnak tekinthető, a fizetési kötelezettség szempontjából a helyzet olyanná válik, mintha a hatóság ellenőrzést nem hajtott volna végre. Új eljárás elrendelése esetén az első fokú hatóság köteles az ellenőrzést újra lefolytatni, eközben újabb bizonyítékokat találhat, az új határozatban szereplő adókötelezettség is változhat. Helybenhagyó döntés esetén a vizsgáló a fellebbezést sikertelennek mondja ki, az adózó ellenvéleménye elutasításra kerül, az adóhatósági vélemények változatlanul maradnak. Ez utóbbi esetben az ügyfél élhet a bírósághoz forduláshoz lehetőségével, tehát a másodfokú határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehetősége van keresetet benyújtani a megyei hatáskörű törvényszékhez.

Egyedi esetekben alkalmazható jogorvoslati lehetőség a „felügyeleti intézkedés”. Sajátos megoldás, mert az ügyfél csak akkor veheti igénybe, ha a felé kiadott határozat jogszabálysértő.  A kérelem szintén illetékköteles, benyújtási határidővel azonban nem bír, és az elévülési időn belül többször is benyújtható – szemben az eddigi megoldások egyszeri lehetőségével.  Szükségtelen hozzátenni, hogy az illetéket beadásonként szükséges befizetni.