Adóváltozások 2015

Elfogadta a parlament a 2015 évi adótörvény-csomagot, csokorba szedtük a legfontosabb változásokat. A tovább után a következő témákban bevezetett változásokról írunk:

Bérminimum, béren kívüli juttatások, SZJA adókedvezmények, reklámadó, internetadó, befektetési alapok adója, adózás rendje (egyedi számlák értékhatára, stb.), ÁFA bevallás, egészségügyi szolgáltatási járulék, jövedéki adó, települési adók.

Bármilyen vonatozó témával kapcsolatban várjuk kérdéseiket az info@goldconsulting.eu címen!

Bérminimum: a minimálbér összege, havi, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 105 000 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörök esetén a teljes munkaidős foglalkoztatott garantált bérminimuma 2015. január 1-től 122 000 Ft.

Béren kívüli juttatás: Az adóalap mértékének szorzója maradt 1,19%, és a közterhek is változatlanok (16% SZJA, 14% EHO).  A kedvezményesen adható juttatás mértéke azonban változott, az eddigi 500.000 Ft helyett maximum 450.000 Ft-ra, tehát 50.000 Ft-al csökkent. SZÉP kártya 450.000 Ft-ig teljes egészében, a többi béren kívüli juttatás max. 200.000 Ft összegig adózhat a kedvezményes adókulccsal. Kétszázezer Ft felett már 27%-os EHO terheli a juttatást.

 SZJA adókedvezmények: A személyi jövedelemadóban érvényesíthető adókedvezmények köre bővült, a friss házasok, 2015. 01.01-től, egyes feltételek teljesülése esetén a házasságkötést követő két éven keresztül, havi 5 ezer forint adókedvezményben részesülhetnének.   

 A kétgyermekes családok által igénybe vehető adókedvezmény összege a várakozásokkal ellentétben 2015-ben nem emelkedik. Várhatóan 2016- és 2019 között fokozatosan fog nőni a kétszeresére.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén, gyermekes dolgozók után a munkáltató maximális mértékű adókedvezményben részesülhet a szociális hozzájárulási adóból. 

Különadók

- Reklámadó: Az adó maximális kulcsa 40-ről, 50%-ra emelkedett. Ez ugyan nem sokunkat érint, azonban felhívjuk a figyelmét minden reklámozni kívánó vállalkozásnak, magánszemélynek, hogy minden esetben kérjék a reklámot nyújtótól a nyilatkozatot, mely szerint nem kötelezett az adó megfizetésére, vagy azt, hogy megfizeti a reklámadót. Ellenkező esetben az a megbízónak kell megfizetni. 

- Internet szolgáltatásokat nem terheli jövőre különadó. k

- Különadó  a befektetési alapokra. A szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

Adózás rendje:

- az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya változik. A tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles.

- A jövő évtől május 20-a helyett április 30-áig kell a munkáltatónak az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján megállapítani és június helyett május 20-áig kell azt továbbítania az adóhatósághoz.

- ÁFA bevallás

Az  eddigi negyedéves adóbevallási gyakoriság helyett havi áfa-bevallási kötelezettséget ír elő az újonnan alakult vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfa bevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni, aminek célja az adócsalások visszaszorítása.

A javaslat módosítaná a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt is, hogy pontosítsa a pénzügyőrök számára biztosított intézkedésekre irányadó szabályozást, az eljárási jogosultságok és a tényleges intézkedési jogosultságok elválasztását. Emellett megteremti az intézkedésekkel szembeni panaszjogot, és kiegészíti a kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályozást, valamint összhangba hozza a jogszabályt az új Ptk-val.

Vállalkozás fogalma:

2015-től két cég akkor is kapcsolt vállalkozásnak fog minősülni, ha nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódása is van. 

Az ún. „kapcsolt vállalkozásokra” vonatkozó adószabályok elsődleges célja annak megakadályozása, hogy az azonos érdekeltségi körbe tartozó vállalkozások a közöttük megvalósuló ügyletek árának manipulálásával adózási előnyökre tehessenek szert. A szabályok ezért kimondják, hogy kapcsolt vállalkozások az adóalapjukat mindig a piaci ár alapulvételével kötelesek megállapítani, akkor is, ha az egymás között alkalmazott elszámoló árak attól eltértek.
 
Korábban csak azok a vállalkozások minősültek kapcsolt vállalkozásnak, amelyek egymásban közvetlenül vagy közvetve 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkeztek, vagy egy harmadik vállalkozás bírt mindkét társaságban ilyen befolyással. 2015-től  két vállalkozás akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, amennyiben közöttük „az ügyvezetőség egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg”.
 
Egészségügyi szolgáltatási járulék: A   nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járuléka 2015. január 1-jétől a jelenlegi  havi 6810 forintról (napi összege 227 forint),havi 6930 forintra (napi összege 231 forint) emelkedik.

Jövedéki adó: Az otthon  főzött párlat után évi ezer forint átalányadót kellene fizetni január 1-jétől. A bérfőzőkben egy liter 50 százalékos pálinka után 835 forint jövedéki adót kérhet az állam, 50 liter felett ennek dupláját.

Települési adók: Jelentősen bővülhet az önkormányzatok által kivetett adók köre. Az önkormányzatok jelenleg arról dönthetnek, hogy kivetik-e a parlament által elfogadott helyi adó törvényben szereplő valamelyik adót, s ha igen, milyen adómértékkel. A mostani módosítás megalkotja, de definiálja, a települési adók csoportját. A jövőben minden olyan vagyontárgyat lehet sújtani települési adóval, amit más központi vagy önkormányzati adó nem terhel, illetve bevezetését törvény nem tiltja.    Következő hírleveleinkben részletesen bemutatjuk egyes változások hatásait.