Drasztikusan emelkednek a járulékterhei a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak
Az elmúlt évben a kiegészítő tevékenységet folytató személy után havonta jövedelemtől függetlenül, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ez még akkor is jelentős kedvezmény, ha utóbbi járulék összege 2012-től jelentősen, 25%-kal nőtt. (Tavaly még csak havonta 5100 Ft volt a szolgáltatási járulék, az idei évtől viszont már 6390 Ft emelkedett.) Emellett egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, evásoknál a törvény szerinti adóalap 10% megfelelő nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik a társas vállalkozásból személyes közreműködésért kapott jövedelemre is.
A korhatár alatti ellátásban részesülő vállalkozóknak azonban a megváltozott szabályok szerint januártól már a minimálbér 112,5% után 27% szociális hozzájárulási adót (ami a korábbi munkáltatói tb-járulékot váltja fel) kell fizetniük. Emellett a minimálbér 150% után 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100% után 10% nyugdíjjárulékot is le kell róniuk.
Ráadásul az egyéni vállalkozóknak nem is a minimálbért, hanem a jóval magasabb összegű garantált bérminimumot kell alapul venniük, lévén, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához mindenképpen szükség van valamilyen szakképesítésre. Aki viszont középfokú végzettséget igénylő munkát végez, annak legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összegű bért kell fizetni, ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A garantált minimálbér összege idén januártól havi 108 ezer forintra emelkedett a tavalyi 94 ezer Ft-ról.
Vagyis az egyéni vállalkozóknak legalább 32 441 Ft szociális hozzájárulási adót, 13 770 Ft egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Ez összesen 57 011 Ft. Ezzel szemben a tavalyi évben csak havi 5100 Ft szolgáltatási járulékot és - a garantált bérminimummal számolva - legfeljebb 9400 Ft nyugdíjjárulékot, így összesen 14 500 forint közterhet kellett fizetniük a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak.
Két és fél hónapig kell várni az áfára
Február 1-től fő szabály szerint akár 75 napig kell várniuk a vállalkozásoknak arra, hogy megkapják a visszaigényelt általános forgalmi adót. Az újabb adómódosítások a befektetésialap-kezelőkről és kollektív befektetési szolgáltatókról szóló törvényben bújnak meg.
A korábbi 30, illetve 45 napos kiutalási határidők akkor állnak fenn, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet számlákban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette, vagy tartozása egészében más módon megszűnt. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden egyes számla - amely esetében a visszaigénylés fennáll -, kiegyenlítésének meg kell történnie. Amennyiben - akár csak egy számla esetében is - nem történt meg a kiegyenlítés, akkor a kiutalás fő szabálya vonatkozik a teljes visszaigényelt összegre, ami 75 nap.
Az időben fizető vállalkozások ugyanakkor jól járnak: a törvénymódosítás szerint 500.000 Ft 1 millióra nő a limit, amelynél kisebb összegű visszaigényléseket a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül kiutalja az adóhatóság. A nagyobb összegű visszaigénylések esetén 45 napon belül számíthatnak a vállalkozások az áfára, feltéve, hogy megfelelnek a fenti kiegyenlítésre vonatkozó új szabályoknak, illetve egy adóellenőrzés menete az adott időpontokat nem írja felül. A jogszerűen működő vállalkozásoknak ehhez minden egyes beszerzésük esetén igazolniuk kell, hogy az adott bevallási időszakban kiegyenlítették a számlákat.