KATA még egyszer.
Harmadik éve lehet KATÁZNI, azaz a kisadózók tételes adójának szabályai szerint vállalkozni, de még mindig sok a bizonytalanság az adónemmel kapcsolatban. Itt van mindjárt az iparűzési adó. A bevallási időszakban könyvelő kollégák kerestek meg a KATA iparűzési adójával kapcsolatban, hogy kell-e egyáltalán bevallást tenni. A válasz igen is meg nem is, attól függ, hogy jelentkezett be év elején az helyi önkormányzat adóhatóságához. Ha az egyszerűsített adózás szabályai szerinti módot választotta, nem kell adóbevallást tennie, csak fizetni, kétszer 25.000 Ft-ot az adóévben. A másik esetben adóbevallást az üzleti év bevételének 80%-a alapján tesz, és fizet. Ez utóbbi abban az esetben kedvező az adózóra nézve, ha sz összes bevétele 3.100.000 Ft alatt van. Ha év közben szeretne módosítani a bevallás módján, akkor záró bevallást kell tennie, az addigi időszakra és természetesen fizetni a különbözetet, ha van.
Mikor nem kell megfizetni a tételes adót?
- táppénzben, baleseti táppénzben,
- csecsemőgondozási díjban, GYED-ben,
- GYES-ben, GYET-ben vagy ápolási díjban részesül,
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
- fogvatartott,
- egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
Mi van, ha a bevételem eléri, vagy meghaladja a 6 millió forintot?
A Kata.tv. 8. § (6) bekezdése értelmében, a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót kell fizet, de a KATA alanyiság nem szűnik meg. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg
.
KATA és a nyugdíj!
Ha a kereseti korlátot szóba hoztuk: társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny. tv) törvény 83/B §-a értelmében, a korhatárt be nem töltött nyugdíjas amennyiben
- a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve
- egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,
és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (tehát a 18 x 105.000 = 1.890.000 forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül
sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a Tny. 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.
Ha a törvény szövegét nézzük, akkor bizony a kisadózóra nem vonatkozhatna ez a szabály, mivel a kisadózói jogviszony nem Tbj. szerinti biztosítási jogviszony, hiszen a bejelentett kisadózóra külön törvény (a Kata.tv.) alapján terjed, vagy nem terjed ki a biztosítás. Ennek ellenére a gyakorlatban a főállású kisadózó esetében az ellátási alapja (81.300) forint kerül beszámításra kereseti korlát meghatározásánál, míg a nem főállású kisadózó bevételét e tekintetben egyáltalán nem kell figyelembe venni.