Most még így lehet nyugdíjba menni!

Év végén mindig aktuális kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, vannak-e olyan nyugdíjazási lehetőségek, amelyek már csak az év végéig vehetők igénybe, milyen szabályok, esetleg új szabályok szerint lesz mód a következő évtől nyugdíjba menni.

Nyugdíj-korhatár

A nyugdíj-korhatár tekintetében jelentős változás történt már az előző években is. 2010. január 1-től az öregségi nyugdíjkorhatár a következők szerint módosult:

Az öregségi nyugdíjkorhatár annak, aki

• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő felemelése tehát fokozatosan történik, születési évekhez kötötten határozzák meg az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Szolgálati idő

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

2012-ben az 1950-ben született hölgyek és férfiak öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsága következik be.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

A biztosítási jogviszony hiánya

2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése, 2012-ben is ezzel a szabállyal kell számolnunk. Azaz a nyugdíjigénylő öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A tilalom kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony

• sem Magyarországon,
• sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
• sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat fenn.

Annak nincs továbbra sem akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy.