Pontosan kell nyilatkozni a szuperbruttóval kapcsolatban
Az adóhatóság által kiadott, a havi munkáltatói adatszolgáltatásokra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában rossz instrukció szerepel. Biztosan nem kell kötelezően nyilatkoztatni az adóalap-kiegészítésről (szuperbruttó) azokat a dolgozókat, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük.
Idén változtak a személyi jövedelemadó alapjára vonatkozó szabályok. A tavalyi évben még minden esetben meg kellett szorozni a bruttó bérjövedelmet 1,27-tel, és a kapott összeg után kellett megfizetni a 16 százalékos adót. (Így valójában 20,32 százalékos volt az adóteher.) Az idei évtől viszont havi bruttó 202 ezer (évi 2 millió 424 ezer) forint alatt megszűnt az adóalap-szorzó. Vagyis eddig a jövedelemhatárig csak a bruttó bér után kell leróni a 16 százalékos adót. A fölött viszont továbbra is az 1,27-tel megszorzott bruttó jövedelem az adó alapja (adóalap-kiegészítés).
Azoknak kell nyilatkozatot kitölteniük, és kérniük, hogy csak a bruttó bérük után vonja le az adóelőleget a munkáltató, akiknek az éves jövedelme havonta átlagosan bruttó 202 ezer forint alatt van. Továbbá, ha az év folyamán a magánszemély jövedelme eléri a 2 millió 424 ezer forintot, akkor az a fölötti jövedelmek esetében a munkáltatóknak önállóan, nyilatkozat nélkül már az 1,27-es szorzóval növelt adóalap után kell levonniuk az adóelőleget.
Nem kell kötelezően nyilatkozniuk az adóalap-kiegészítésről azoknak a dolgozóknak, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük. Náluk ugyanis a munkáltatónak önállóan, nyilatkozat nélkül kell a megfelelő adóalap után levonni az adóelőleget.
A havi munkáltatói adatszolgáltatásra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában az szerepel, hogy "a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja".
Ez arra az esetre vonatkozik, ha például valakinek módosítania kell a korábbi nyilatkozatában szereplő adatokat. Azoknak kell még az 1,27-szeres adóalap-kiegészítést kérniük, akik például két munkahelyen állnak munkaviszonyban, és az egyik helyen biztosan többet keresnek havi bruttó 202 ezer forintnál. Ebben az esetben a második munkahelyen kapott jövedelmük teljes összegére nyilatkozniuk kell az adóalap-kiegészítésről.
Olyan helyzet is előfordulhat, hogy valaki havi 202 ezer forintnál többet keres, mégis nyilatkozhat úgy, hogy a munkáltatója az adóelőleg levonásakor ne vegye figyelembe az adóalap-kiegészítést. Ilyen eset lehet például az, ha valaki előre tudja, hogy valamilyen ok miatt nem lesz egész évben keresete, például év közben megszűnik a munkahelye, vagy gyermeke születik, esetleg fizetés nélküli szabadságra megy. Ekkor a havi bruttó 202 ezer forintnál magasabb jövedelműek is nyilatkozhatnak úgy, hogy esetükben ne vegye figyelembe a munkáltató az adóalap-kiegészítést.