Táppénz szabályok, határidők

Adózási, könyvelési információkkal keresse tanácsadó irodánkat: +36 30 8124149, Központi iroda: +36 82 950 906info@goldconsulting.eu

Foglalkoztatóktól és munkavállalóktól egyaránt érkeztek kérdések a munkaképtelenség esetén alkalmazandó szabályokról.

A szóló 2004. évi CXL. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a 2016. január 1-jétől hatályos változásai hatással voltak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának megállapítási rendjére.

Gyakorlatban a keresőképtelenség  esetén az orvosi igazolást a dolgozó a  munkáltatójuknak (munkahelyi vezetőjüknek) adja át. A munkáltatónak az átvételről olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a munkavállaló mikor, milyen időszakra adott le orvosi igazolást. A nyilvántartásban célszerű szerepeltetni a munkavállaló (biztosított) nevét, azonosító adatait
(elsősorban TAJ számát) az orvosi igazolás számát, annak fajtáját (állományba vételi vagy folyamatos keresőképtelenségről szóló igazolás), az igényelt ellátás típusát, valamint az igazolt időszak tartamát. Az átvétel rögzítése a gyakorlatban leggyakrabban kétpéldányos átvételi elismervénnyel történik. 
A munkáltatónak 5 napja van arra, hogy az orvosi igazolást eljuttassa a kifizetőhelyre, amely vagy a munkáltató székhelye, vagy az Országos Egészségügyi Pénztárhoz. Postán érkezett keresőképtelenségi igazolásokat a központi iktatás továbbítja a kifizetőhely felé. Ebben az esetben is be kell tartani azt a szabályt, hogy a munkáltatóhoz történő beérkezéstől számított legkésőbb 5 napon belül a kifizetőhelyhez be kell érkeznie az igazolásnak. Változatlan az a szabály, hogy a keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság illeti meg a dolgozót. A betegszabadság mértéke a távolléti díj 70%-a, melyet a munkáltató fizet ki. A betegszabadság maradéktalan letelte után táppénz illeti meg a dolgozót, melynek mértéke a táppénz alap 60%-a. A táppénz alapja alap esetben az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem. Abban az esetben azonban, ha a dolgozó nem rendelkezik 180 napot meghaladó munkaviszonnyal, a 180 nap alatt keletkezett jövedelem átlaga alapján kell meghatározni a táppénz alapját. 
A kifizetőhelynek – ha az ellátás elbírálásához minden adat a rendelkezésére áll, a körülmények teljes mértékben tisztázottak – a táppénzt 2016. január 1-jétől 8 napon belül ki kell fizetni a munkavállaló részére. 
Ha a pénzbeli ellátás teljesítéséhez nem áll minden adat a rendelkezésre, az ellátások teljesítésére vonatkozó általános ügyintézési határidő 2016. január 1-jétől 18 napról 21 napra változott. 
Fontos változás, hogy ennél hosszabb határidőt 2016-tól kizárólag törvény állapíthat meg, kormányrendelet nem. A módosítás következtében megszűnt az eljárás meghosszabbításának lehetősége.