Széll Kálmán Terv 2.0

A kormány elfogadta a „Következő lépés, Széll Kálmán Terv 2.0” programot, amelynek része a Brüsszelbe elküldött Konvergencia Program és Nemzeti Reform Program.

A kormány korábbi vállalását teljesítve 2013-ban kivezeti a válságadókat és a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelemében felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán Terv 2.0-val a Kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását.

Telekommunikáció

A megkezdett percenként, illetve elküldött SMS-enként 2 forintos távközlési szolgáltatási adót kell fizetni, hasonló adó Máltán és az Egyesült Államok egyes tagállamaiban már létezik. Azonban a júliusra - igen szűkös határidővel - bevezetésre tervezett adó kidolgozása még kétséges és sok kérdést vet fel.

Pénzügy

Jövőre 0,1 százalékos kulccsal indul a pénzügyi tranzakciós „illeték”, amely 130–228 milliárd forinttal növelheti a bevételeket: a 130 milliárd forinthoz elég egy tranzakciónként 30 ezer forintos felső határ, ez azonban lehet magasabb is, és az sem kizárt, hogy végül egy sávos konstrukció lesz, a készpénzforgalmat pedig magasabb kulcs fogja büntetni.

Biztosítás

A biztosításszektorban a különadót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást egységes biztosítási adó „váltja ki”, ennek kulcsa a kgfb esetén 30 százalék, a cascónál 15 százalék, a baleseti és vagyonbiztosításoknál pedig 10 százalék lesz.

Energia

Az energiaszektor különadóját 2012-vel kivezetik, de az energiaellátók (2009-ben bevezetett) jövedelemadójának kulcsa jövőre 8 százalékról 16 százalékra emelkedik, ami 55 milliárd forintos többletbevételt jelent a tervek szerint.

Adók

Megszűnik ugyanakkor néhány kisebb adó: a gyógyszertár szolidaritási díj, a magánszemélyek 98 százalékos különadója, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulás.

Útdíj

Az elektronikus útdíjat legkésőbb 2013. július 1-ig kell bevezetni: ettől éves szinten 150 milliárd forintot vár a kormány, így a 2013-as egyenleget „mindössze” 75 milliárd forinttal fogja javítani. A környező országokban szinte mindenütt bevezették már az e-útdíj-rendszert. Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban egyaránt létrehozták.

Önkormányzat

Az önkormányzatok a strukturális reformok vesztesei: a terv tavalyihoz képest mintegy 100 milliárd forintos megszorítást irányoz elő: ebből 73 milliárd a már elfogadott, nagyrészt jövőre hatályba lépő intézkedésekből – kistelepülési önkormányzatok összevonása, megyei intézmények államosítása, önkormányzati hitelezés szigorítása – származhat, a fennmaradó részt a városoknak kell megspórolniuk, közelebbről meg nem határozott módon.

Oktatás

2013-tól minden iskola állami fenntartásba kerül. Az állam a teljes közoktatási rendszert magához veszi az óvodák kivételével, így a bérezés is állami feladat lesz. Az önkormányzatnak az iskolai infrastruktúrát kell fenntartania saját zsebből, valamint a gyerekek étkeztetését is el kell látnia. A felsőoktatás támogatása is tovább szűkül jövőre, azt azonban még nem ¬írja le a program, hogy pontosan mennyivel.

Közlekedés

A tömegközlekedésben is további megszorítások várhatók. A helyközi közlekedés támogatását 45–60 milliárd forinttal csökkentenék, az igazi vesztes azonban Budapest lehet. Jövőre már csak 10 milliárd forintot kapna a főváros a BKV működtetésére az idei 32,3 milliárd után. Hosszú távon pedig a cél az, hogy egyáltalán ne adjon az állam közvetlen támogatást a fővárosi tömegközlekedésre, hanem legyen önfenntartó a rendszer. A költségeket az elektronikus útdíj bevételeiből, Budapest és az agglomeráció nagyobb hozzájárulásával, dugódíjjal, valamint jegyáremeléssel kéne kitermelni.

Gyógyszer

A Széll Kálmán-terv újabb verziója idén 10, jövőre további 40 milliárd forint megtakarítást irányoz elő a gyógyszer-támogatási kiadásokban.

Állam

Mindezek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya az idén a korábbi tervekkel összhangban 2,5 százalék lehet (a magánnyugdíjpénztári tagok idei visszalépéséből származó pluszbevételek nélkül), jövőre pedig tovább, 2,2 százalékra csökkenhet a deficit.

A program alap-makropályája az idén mindössze 0,1 százalékos GDP-növekedéssel számol (és ugyanezt az ütemet valószínűsíti az EU egészére is). A háztartások fogyasztása 2012-ben 1,4 százalékkal csökken a prognózis szerint: a végtörlesztés és az árfolyamgát rendre 370, illetve 150 milliárd forinttal javítja ugyan a háztartások nettó vagyoni helyzetét, de prognózis szerint a megtakarítási ráta is nőni fog. A munkaerőpiacon nem várható fordulat: az átlagos munkanélküliség az idén is a tavalyi, 10,9 százalékos szinten marad, az infláció viszont 1,3 százalékponttal, 5,2 százalékra emelkedik.