Alvállalkozói szerződés
Alvállalkozói szerződés
Bizonyos értelmezés szerint alvállalkozói szerződésnek minősül a céges folyamatok (például a könyvelés) kiszervezése is. Nagyon fontos odafigyelnünk arra, hogy ne veszítsük el a kontrollt a kiszervezett folyamatok felett sem. Különösen akkor lényeges ez, ha olyan folyamatokat adtunk megbízott szolgáltatók kezébe, amelyek akár közvetlenül is érintik termékünk vagy szolgáltatásunk minőségét. A megbízható működés érdekében kontroll alatt kell tartanunk a külső partner tevékenységét is, erre pedig leginkább úgy van lehetőség, ha pontosan meghatározzuk a szerződésben a minőségi kritériumokat és azokat a szabályokat és ellenőrzési pontokat, amelyeket elvárunk.
1.Munkavégzés ideje
A szerződésben érdemes meghatározni, hogy a vállalkozó mely időpontban kezdheti meg a munkavégzést. Kössön ki kötbért arra az esetre, ha késve kezdi meg vagy teljesíti a megbízást. Amennyiben egyáltalán nem teljesíti, rendkívüli felmondást, kártérítést fizettessen az alvállalkozóval!
2. Ellenőrzési kötelezettség
A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. Fontos, hogy a megrendelő által átadott anyaggal kapcsolatosan a vállalkozót terheli az ellenőrzési kötelezettség. Nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
3.Vállalkozói díj és a többletmunka
Fontos tartalmi eleme a vállalkozási szerződésnek, hogy a vállalkozói díj összegét meghatározzuk. Érdemes kellően pontosan meghatározni és tisztázni, hogy a kialkudott díjért a vállalkozónak milyen munkát kell elvégeznie. Fogalmazza meg, hogy pontosan milyen méretű, állagú, színű terméket, milyen csomagolásban szeretné és térjen még ki arra is, hogy a késztermék nem a leírtaknak megfelelő, hány alkalommal kérheti a munka javítását. Fontos még, hogy, ha nem sikerül a szerződésben rögzítettek szerint a terméket előállítani, akkor abban az esetben mi a teendő!
A szerződés teljesítése közben előre nem látott kiadások, illetve nem kalkulált munkák elvégzésének szükségessége is felmerülhet. Amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A új Polgári Törvénykönyv előírásai a régi jogszabály rendelkezéseit kiegészítette azzal, hogy a vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.
4. Fizetési határidő
A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, azaz amikor a létrehozott dolgot a vállalkozó a megrendelőnek átadja, vagy a szolgáltatás átadását szerződésszerűen felajánlja. Amennyiben az a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan nem egyértelmű, a teljesítés helyét a feleknek a szerződésben kell megállapítani. Célszerű rendezni a szerződésben a teljesítés módját is. Havonta fix összegű átalánydíjat vagy teljesítménnyel arányos díjazást vagy a kettő kombinációját tudja kifizetni. Rendszerint 5, 8, 15 vagy 30 napos fizetési határidő.
5. Átadás-átvétel
Az átadás–átvétel mindig az adott szakmában szokásos, ismeretes és elterjedt eljárás keretei között folytatható le. Ugyanakkor fontos, hogy a szerződés tartalmazza, hogy a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. A vállalkozó a munka átadás–átvételi eljárása során köteles megadni a megrendelőnek a mű felhasználásához, fenntartásához szükséges tájékoztatásokat is (általában műszaki leírás, használati útmutató), és a vállalkozót terhelheti a megrendelő vagy az általa megbízott személy betanítása annak érdekében, hogy az elkészült mű, létesítmény rendeltetésszerűen használható legyen. A mulasztásuk szerződésszegésnek minősülhet.
Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Ezt azért tartalmazza a Ptk., mert az átadás–átvételi eljárás általában hosszabb időt vesz igénybe. Így előfordulhat, hogy hiába tűzi ki az átadás–átvételt a vállalkozó a szerződésben megjelölt teljesítési határidőn belülre, mire az ténylegesen lezajlik, a határidő lejár, és ő késedelembe esik. Érdemes emiatt az átadás-átvételre olyan időpontot jelölne meg, ami biztosítaná, hogy az eljárás befejeződik a teljesítési határidő lejártáig. Az átadás-átvétel időtartama legfeljebb harminc nap lehet.