Áfa módosítások.

Az jelenlegi áfa rendszer hiányosságai több szereplőnél elérték az ingerküszöböt: a 20 éve ideiglenesnek szánt, azóta toldozott-foldozott rendszer valóban megérett a frissítésre.

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott munkadokumentumából kiderült, melyik öt alternatívát tartják a legéletképesebbnek a vállalkozások közötti Közösségi termékértékesítésekhez kapcsolódó áfa fizetés helyét és az adó alanyát illetően.

Az alábbi öt javaslat azt az általános elvet kell, hogy átültesse a gyakorlatba, amely szerint az adót a fogyasztás szerinti államban kell megfizetni. Az alternatívák az adófizetés állama és az adófizetésre kötelezett személye tekintetében térnek el – az ötödik pedig a meglévő szabályok megtartása kisebb változtatásokkal:

Az adót az eladó fizeti abban a tagállamban, ahova a terméket elszállították.

A külföldi adókötelezettségek az eladó egyablakos rendszerben teljesítenék, illetve a tagállamoknak egységesíteni kellene a kedvezményes áfa kulcsú termékek körét.

Az adót az eladó fizeti abban a tagállamban, ahol a vevő letelepedett

A külföldi adókötelezettségeket az eladó egyablakos rendszerben teljesítené.

Az adót a vevő fizeti abban a tagállamban, ahol ő (tehát a vevő) letelepedett (fordított adózás)

A javasolt megoldások alapján a vevőnek nem kell regisztrálnia olyan tagállamban, ahol nincs székhelye vagy telephelye, illetve az eladónak sem kellene külföldi adószámot igényelnie, ha saját áruját mozgatja két tagállam között. Az EU-n kívül letelepedett vevők az egyablakos rendszer kisebb változatában nyújtanák be bevallásaikat.

Az adót a vevő fizeti abban a tagállamban, ahova a terméket elszállították.

A javasolt megoldás alapján a vevőknek minden olyan tagállamban be kellene jelentkezniük, ahol árut vesznek át, de nincs telephelyük vagy székhelyük, illetve – saját árumozgatásaik miatt, amik továbbra is Közösségi termékértékesítésnek minősülnének – az eladóknak is.

Az adófizetésre kötelezett és a teljesítés helye a jelenlegi szabályok szerint alakul, kisebb módosításokkal

A javaslat a vevői készletre, a láncértékesítésekre, a belföldön nem letelepedett vállalkozások értékesítésére és háromszög-ügyleteire, a Közösségi termékbeszerzésekhez kapcsolódó szolgáltatások adómentességére és a raktározási eljárások alá vonandó termékekre vonatkozó szabályok egységesítésével (ezeket jelenleg a tagállamok saját hatáskörben határozhatják meg), valamint a Közösségi termékértékesítések adómentességének igazolásához szükséges dokumentumok pontosításával operál.

Több javaslatban megjelennek egyszerűsítést, illetve az adócsalások visszaszorítását célzó megoldások: a minősített adóalanyok intézményesített kedvezményei, valamint az az adminisztratív szigorítás, miszerint a vevő csak az eladó (külföldi) adószámának megadása mellett lenne jogosult levonni az áfát.

Az új áfa rendszer kialakításával kapcsolatban hozott eddigi döntések:

2012-től az EB gyorsított eljárásban dönt a tagállamok fordított adózást kiterjesztő javaslatairól.

2013-ban megkönnyítették az elektronikus számlázással kapcsolatos szabályokat, illetve kisebb, adminisztrációs könnyítéseket vezettek be.

2015-tól kiterjesztik az egyablakos rendszert a magánszemélyeknek nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra.

2017-től tervezik bevezetni az egységes áfa bevallásokat EU-szerte.

Az új áfa rendszer kialakítását lépésekben tervezik: először a B2B Közösségi termékértékesítés szabályait alakítják ki, ezt követi majd a szolgáltatások és a végső fogyasztók felé történő értékesítek szabályai. A B2B Közösségi termékértékesítések szabályairól az első körben azonosított 13 javaslatból az EB a fenti ötöt fogja részletesebben megvizsgálni – 2015 első negyedévében várható a folytatás.

A munka deklarált célja, hogy az új áfa rendszerben minden résztvevő (tagállamok, vállalkozások és az adószakma képviselői) hatékonyabban, átláthatóbban dolgozhasson.