Koronavírus vészhelyzet tájékoztató

Rendkívüli helyzet van Munkavállalónak, Munkáltatónak egyaránt. Karantén, iskola, óvodabezárás. Mit tehetünk, hogy se a munkáltató gazdasági tevékenysége, se a munkavállaló érdeke ne sérüljön?

Ritkábban előforduló eset, ha a dolgozó karanténba kerül.

A karantén tulajdonképp egy hatósági intézkedés, ami közegészségügyi okból elrendelt elkülönítést, vagy egyéb járványügyi zárlatot foglal magában. A 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alapján, ha a keresőképtelenség ilyen közegészségügyi okból miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. A karantén idejére tehát táppénz jár a munkavállalónak.

FONTOS: az Egészségügyi törvény szerint a kötelező táppénz miatt kiesett jövedelmet az esetleges egyéb költségekkel együtt az állam megtéríti.

Közoktatási intézmény bezárása esetén a szülőknek kell megoldani a gyermekek felügyeletét. Amennyiben a Munkáltató nem tud otthoni munkavégzésre lehetőséget biztosítani, munkavállaló dönthet arról, hogy szabadsága megy, vagy a rendkívüli helyzetre való tekintettel fizetésnélküli szabadságot kér. Táppénz ilyen esetben nem jár a munkavállalónak hiszen sem ő, sem a gyermek nem beteg. Amennyiben a Munkáltató meg tudja oldani, kis csoportos gyermekfelügyeletet is biztosíthat.

Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak:

• az otthoni munkavégzés
• a szabadság kivétele,
• a mentesítés a munkavégzés alól
• végül a fizetés nélküli szabadság

A szülőknek kell mérlegelni, hogy a családon belül megtudják-e oldani a gyermekfelügyeletet. A munkatársak, akár a Munkáltatóval együttműködve közösen is megpróbálhatják megoldani a kialakult helyzetet, és akár felváltva vigyázhatnak egymás gyermekeire, stb.

Hogyan dolgozhat a Munkavállaló otthonról?

A munkáltató döntése, hogy hozzájárul-e az otthoni munkavégzéshez. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelessége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavállaló kérheti, hogy otthonról dolgozhasson, azonban a Munkáltató döntése, hogy az adott munkakörben kihelyezhető-e a dolgozó lakásába a munkaeszköz, hogy adottak-e a távmunka, hogy bedolgozói munka feltételei.

Szabadság kivétele

Erre van lehetőség, de figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló csak 7 munkanap felett rendelkezhet, és annak kivételét 15 nappal előre köteles jelezni. Utóbbi feltétel betartása nyilván nem lehetséges egy hirtelen bekövetkező eseménynél. A szabadság kiadásáról a munkáltató dönt, így egyetértés (közös megállapodás) esetén a 15 napos előrejelzés nélkül is lehetséges a szabadság kiadása. Erre az időtartamra a munkavállalónak alapbér jár.

Kérhet a dolgozó több hét szabadságot, vagy a szabadság végét nem határozzák meg?

Jogszabály szerint nem. A szabadság napjait a kérelem beadásakor meg kell határozni. A munkáltató hozzájárulásával azonban több hét is kiadható.

Megteheti a munkáltató, hogy megtagadja a szabadság kiadását?

Igen. A munkáltatónak nem kötelessége szabadságot adni, kivéve a keresőképtelenséget, a 15 nappal előre bejelentett fizetés nélküli szabadságot és a 7 munkanap rendes szabadságot. A munkajogászok álláspontja szerint azonban különös méltánylást igénylő esetben a Munka Törvénykönyve alapelveiből adódóan a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve alapján a munkáltató valamilyen – a működését nem ellehetetlenítő – szinten figyelembe kell vegye, ha megoldatlan a cselekvőképtelen kiskorú gyermek elhelyezése. Ha a munkáltató megtagadja a szabadság kiadását, a munkavállaló köteles a munkavégzés helyén megjelenni.

Lehet-e mentesítést kérni a munkavégzés alól?

Igen. A Munka Törvénykönyve szerint a „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt” kérheti a munkavállaló a hogy mentesítsék a munkavégzési- és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A jogszabály alapján ez igazolt, nem fizetett szabadság. A dolgozó erre az időtartamra közös megállapodást köthet a kompromisszumos megoldással.

Fizetés nélküli szabadság

Az iskolát bezárták, és a gyereket nincs kire hagyni. Ez a rendkívüli helyzet a jelen törvényi szabályozás alapján nem kötelezi a Munkáltatót, hogy fizetés nélküli szabadságot adjon a dolgozójának. A Munka Törvénykönyve szerint csak abban az esetben kötelező fizetés nélküli szabadságot kiadni, ha a szülő a gyermek gondozása céljából van otthon (gyes, gyed), vagy ha a munkavállaló hozzátartozója tartósan – előreláthatólag harminc napot meghaladóan – ápolásra szorul, legfeljebb két éven keresztül. Ugyanakkor a munkaadó eltérhet a főszabálytól, ha a dolgozó erre megkéri. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét szintén legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. Rendkívüli helyzetre tekintettel e szabálytól is eltekinthet a munkáltató.

Mit tehet a Munkáltató, ha a dolgozók zömének kicsi gyereke van?

Megtagadhatja. De a munkáltató dönthet úgy is, hogy bezár, vagy kötelező szabadságra küld mindenkit. (A szabadság kiadását a munkáltatónak is 15 nappal előre be kell jelentenie, ha nincs egyetértés a felek között.) Ha kötelező szabadságra küldenek mindenkit, a szabadság időtartamára alapbér illeti meg a munkavállalókat. Ha a munkáltató saját döntése alapján zár be, akkor alapbér illeti meg a dolgozót.

Táppénzre mehet a szülő, ha központi utasításra zárt be az iskola több hétre?

Nem. A betegszabadság (táppénz) betegség miatti keresőképtelenség okán járó évente 15 munkanap.

Összefoglalva a rendkívüli helyzetben adható szabadság, díjazás

1. A Munka törvénykönyve szerint van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól abban a rendkívüli esetben, amennyiben különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. A távollét okáról köteles a munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, megjelölve annak várható tartamát is. Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét tartamára a munkavállaló nem jogosult díjazásra.
2. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat az éves szabadság terhére szabadság kiadásáról. A kivett szabadnapokra a munkavállaló távolléti díjat kap.
3. Megállapodhatnak a rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad.
4. Köthetnek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a meg kell állapodni • a szabadság idején fizetett díjazásról, mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum. • munkavégzés nélkül kifizetett bér kompenzálására pl. későbbiekben dolgozza le a munkavállaló